'legrosszabb, ha úgy kell elsétálnod valaki mellett, mintha soha nem játszott volna fontos szerepet az életedben, holott régen órákig beszélgettetek, s most még csak egymás szemébe sem tudtok nézni. de a legjobban az töri össze a szíved, hogy észre kell venned, a jó dolgok megváltoznak . . .'

"...nem értem, hogy miért kell ez így, hogy miért jó neked, miért nem válaszolsz, mond miért nem felelsz, hogy miért játszol így, s hogy miért pont velem?Miért engem teszel tönkre?Miért engedem?Éreztem, ez így nincs rendben, de te elvakítottál ez lett a végzetem.Éreztem ez így nincs rendben...te csak játszol velem..."

Három szóban el tudom mondani mit tanultam az életről: mindig megy tovább…

Kedvellek. Az emberek azt mondják, nincs jó ízlésem, de kedvellek.

Nem Ő hiányzik, hanem az, akinek hittem.

Ha az az érzésed, hogy átvágnak, akkor valószínűleg így is van.

Ha valamit igazán meg akarsz tenni, akkor megtalálod a módját. Ha pedig nem, akkor megtalálod rá a kifogást

"valahogy össze omlott minden és már nem tudom, hogy mért"

"ha valaki nem veszi észre, hogy eltűntél az életéből, akkor nem is voltál fontos neki sohasem.."