‎" A múlt nem fontos, egyesek szerint. De szerintem az élet legfontosabb része ez, mivel ebben van minden; minden, amit átéltél, ami miatt boldog vagy, és minden szomorúság amiből tanulni tudsz! "

‎"Mindig óvakodj attól, akivel boldog vagy"

Neked azok a pillanatok semmit,nekem viszont azok jelentették a mindent .De már ki nyitottam a szemem, már nem kell a mosolyod,és nem kellesz te sem.:))

-Nem megy, nem tudok, egyszerűen képtelen vagyok barátként tekinteni Rád - emelte ki az utolsót, mire meghűlt bennem még az utolsó csepp vér is. - Rád nem lehet... Fizikai képtelenség. Andie... Szeretlek, oké? De hisz tudod jól! - Lerakta maga mellé a poharat, és felém fordulva engem is maga felé fordított.

-Mi van? Taylor, én... Nézd. Annyira szeretlek, hogy hónapokig zokogtam otthon, egyszerűen élőhalott lettem. Egész éjjel sírtam, mert annyira kiborított ez az egész, de azt nem tehettem meg, hogy nem maradok a közeledben. Mert szükségem van rád. De azt látni, hogy boldog vagy, és élvezed... a csókokat, az öleléseket... nekem maga volt a pokol, ugyanakkor boldog voltam, mert annak láttalak, de ugyanakkor valahogy fura voltál...

 "Fontos, hogy bizonyos dolgokat hagyjunk elmenni. Elszakadni. Megszabadulni. Az embereknek meg kell érteniük, hogy senki sem játszik cinkelt lapokkal, egyszer nyerünk, másszor veszítünk. Ne várd, hogy visszakapj valamit, ne várd, hogy észrevegyék az erőfeszítéseidet, hogy felfedezzék a tehetségedet, hogy megértsék a szerelmedet. Minden egyes ciklust le kell zárni. Nem büszkeségből, nem azért, mert nem bírsz tovább harcolni, nem is gőgből, hanem egyszerűen azért, mert már nem része az életednek. Zárd be az ajtót, cserélj lemezt, takarítsd ki a házad, rázd ki a porrongyot. Felejtsd el azt, aki voltál, és legyél az, aki vagy."

"Ha az út, amelyen jársz, állandóan fájdalmat okoz neked, akkor az nem a te utad. "

"Ő az minden amire vágysz, minden amit nme kaphatsz meg! "

'miért nekünk jutott az álmodozó szerepe.?
miért pont mi várjuk a herceget fehér lovon.?
miért mi ábrándozunk a tökéletesről, az elérhetetlenről.?'

'Uram, add nekem,
Hisz újra megleltem, de
Elérhetetlen.!'

Tudom, hogy neked rosszul esik. Ne haragudj! Pont úgy vagyok vele, ahogy te velem, de most tényleg. Ő egyszerűen nem szeret engem, így meg hiába akarnék bármit is. (...) Ez olyan egyszer volt, talán igaz sem volt dolog. De egy rövid ideig legalább remélhettem, hogy megszeret, hogy odaül mellém, megfogja a kezemet, finoman átölel, és csendben elalszunk egymás mellett. Olyan sok mindent elképzeltem már vele, túlságosan is beleéltem magam. Jó lenne megint a vállára hajtani a fejemet, és egy picit érezni őt... nagyon rossz érzés, amikor te tudod, hogy a dolog működne, de a másik nem szeretné.

Ezel - Bosszú mindhalálig c. film