| | | 
	
 
 
      
 
  
	Barbiii,19,Printink Bt,Hervis,London...Hansági,
 
 
	2009.09.01  2006.10.23
   2010.02.03
  2010.02.12
  2010.04.12
   2010.04.27
  2010.04.30
  
	"Régen közel voltál, de mostúgy érzem, messze jársz,
 Viszont remélem, hogy a
 boldogságodra rátalálsz,
 Minden pillanatért köszönet,
 s ha úgy hozza az élet,Talán
 valahol, valamikor újra látlak
 Téged!."
 
	 "Amíg élek remélek..."  | 
 |  |  | 2026. Január 
    | H | K | S | C | P | S | V |  | 29 | 30 | 31 | 01 | 02 | 03 | 04 |  | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 |  | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 |  | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 |  | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 01 |  
			|  |  |  |  |  | 
 | 
 | | |  |  | 
*2010.11.18. 22:02, Barbiii Ha nem bírod már elviselni azt, amiben vagy,Lépj ki, mint egy rossz cipőből, ringasd el magad!
Az alkohol nem válasz, de legalább elfelejted a kérdést...Jól emlékszel. Én voltam az, aki nem mindig figyelt rád, csak azt várta,  hogy végre befejezd, és csend legyen. Én voltam az, aki csak azért  nevetett, mikor másokat piszkáltál, mert megint rájött, hogy benned  sincs meg az, amit keresett. Én voltam az, aki állandóan csak rohant,  még akkor is ha nem kellett. Én voltam az, aki ostoba módon nekiállt  vigasztalni téged, pedig te tudtad, hogy nincs neked semmi bajod. Én  voltam az, aki néha túlzásba vitte a flegmáskodást, és te ezt nem bírtad  elviselni. Mert hol érdekel engem, ha mások összesúgnak a hátam mögött,  hol érdekel, ha kinevetnek? Neked ez ciki, szóval gyerünk, tűnj el  mellőlem, menj csak mellettük, ők megadják neked azt a megkönnyebbülést,  hogy nem kell szégyenkezned a folyosókon, azt viszont nem veszed észre,  hogy másra nem képesek. De ha neked már ennyi is elég, akkor engem nem  érdekelsz.Figyelj  drága kicsi lélek, Elmondom, hogy mi az élet! A semmiből nagyra nőni,  Sírva a világra jönni. Lassan lépni, óvakodva, A nyakékbe kapaszkodva,  Az ábrás könyvbe bújva, Tudás harsonáját fújva. Szeretni halálosan, De  felejteni rohamosan. Az ember mégsem boldog, Mert gyötrik őt az ezer  gondok. Lassan lépni óvakodva, De már botra támaszkodva, Csipkés  szemfedelet varrni, S egy őszi estén meghalni. Figyelj drága kicsi  lélek, Ennyiből áll az élet!   "Néha  megtörténik, hogy váratlan dolgok csöppenek az életünkbe, majd egy idő  múlva rá eszmélünk, hogy már nem tudunk élni nélkülük.Számomra Te is  ilyen vagy." ♥ Lehet hogy egy rossz szót se mondtam neked, de fejben már megkínoztalak és megöltelek.     
Nagyon igaz! :    Egyszer majd te leszel az  én helyemben… Fájni fog. Ezt garantálhatom… Nem lesz halálos, de azt  kívánod bárcsak megölne a kín. Ha ez megtörténik szeretném első sorból  nézni. Nem foglak sajnálni. Még csak nem is nevetlek ki. Egyszerűen csak  nézem ahogy arra vársz, hogy valaki betapasztja az űrt a szíveden, amit  egy olyan lány okozott, mint amilyen srác Te vagy. Nem fogok beléd  rúgni, de szemem sem fog rebbenni, mikor valaki rád veti a végső  csapást. Nem gyűlöllek. Egyáltalán nem. Sőt. Akármit is tettél velem,  még mindig ugyanúgy szeretlek. Minden emiatt az érzés miatt van. Arról  amit tettél velem, nem akarok többé beszélni. Nem akarok rád gondolni,  ezért kérlek, ne keress többé, ne játssz velem, ne mosolyogj rám, ne  mondd, hogy szeretsz. Nem akarok mást, csak elzárni a szívem egy kis  zugába és elfelejteni, hogy valaha is léteztél...      
	            |  |  | 
 | 
 |  |